Idén még közel 1000 milliárd forintnyi uniós támogatást kell kifizetni és ha ez sikerül, akkor valóban egyetlen centnyi EU-forrást sem veszítünk el a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló keretből - mondta el a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztató keretében Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének szavai megerősítik azt a márciusi elemzésünket, miszerint már régóta nem 8200 milliárdos, hanem legalább 3-400 milliárddal több uniós keretösszegről beszélhetünk a menetközben bekövetkezett forintgyengülés miatt.
Abszolút reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források 100 százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg - hangsúlyozta keddi nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezt a KPMG napokban közölt régiós jelentése kapcsán emelte ki és egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottsággal lévő vitás ügyek pénzügyi rendezésére is gondolt a kormány, és részben ezért is törekedett a 100% feletti forráslekötésre az EU-s pénzek kapcsán.
Mind a rendelkezésre álló EU-források támogatási szerződéssel való lekötése, mind pedig a meglévő források lehívása terén a megosztott második helyen állt a tavalyi év végén Magyarország - derül ki a KPMG-nek a régió 11 országát átfogóan vizsgáló, EU Funds in CEE nevű, a napokban közzétett jelentésből.
A gazdasági növekedés 2016-ban az EU-forráslehívás jelentős lassulása miatt csak átmenetileg torpan meg, majd 2017-től beáll a 3% körüli éves ütemre és hasonló pálya olvasható ki a beruházások terén is - többek között ezt tartalmazza a 2016-os költségvetési törvényhez a minap csatolt középtávú makrogazdasági kitekintő. A nemzetgazdasági tárca úgy látja, hogy a potenciális növekedési ütemünk mindhárom fő tényezője szépen lendületesen bővül az előttünk álló években, a lakosság pedig mérsékelten elkezd fogyasztani, beruházási rátája pedig intenzíven emelkedik.
Uniós és állami támogatással élt vissza egy Veszprém megyei gazdasági társaság - számol be a NAV a hatóság honlapján. A pénzügyi nyomozók 24 helyszínen tartottak házkutatást, és lefoglalták a cég 140 millió forint értékű gépparkját.
Az idei kifizetési ütemtervvel és a kormányzati sürgetéssel szemben nem gyorsult, hanem lassult idén áprilisban az EU-támogatások kifizetési üteme, ráadásul olyan mértékben, hogy a tavaly áprilisi volumen alá bukott - derül ki a Portfolio szokásos havi vizsgálatából. A kifizetési ütem 155-ről 118 milliárd forintra lassulása abból a szempontból meglepő, hogy a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidül és április elején megjelent az EU-támogatások lehívását könnyítő szabálycsomag is, mégsincs különösebb ok az aggodalomra az éves kifizetési cél nem teljesítésével és így a 2007-2013-as források beragadásával kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy továbbra is igen feszített kifizetési ütemre van szükség ezen célok elérése érdekében.
Az uniós pályázatok új eleme lesz, hogy a magánlakások felújításához is lehet majd támogatást kapni az európai uniós forrásokból - jelentette be Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán a Construma 2015 építőipari szakkiállítás megnyitóján a Hungexpo vásárközpontban.
Az éves kifizetési tervben meghatározottnál 10 milliárd forinttal, a tavalyi hasonló időszakinál pedig 40 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki Magyarország a pályázóknak idén március végéig - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ahogy azt tegnap a Miniszterelnökség is jelezte: az év első három hónapjában mintegy 405 milliárd forintnyi támogatás jutott a pályázókhoz és a részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy hatott a nyilvánosságra hozott késedelmes állami projektlista, illetve a magánszereplők kiértesítése. Éppen azokon a területeken (KEOP, KÖZOP, TÁMOP) ugrott ugyanis meg a leginkább a kifizetés alatt álló projektek száma, ahol a leginkább jellemzőek voltak a végrehajtási problémák. Ez tehát egyúttal esélyt ad arra, hogy tartani lehessen az igen magasra belőtt idei kifizetési célt, és így a 2007-2013-as források teljeskörű lehívására tett vállalást is.
A legutóbbi jelek alapján nagy kérdés, hogy a kormány és a magyar bankrendszer közötti viszony most egy tűzszünethez, vagy egy békekötéshez hasonlítható inkább, de sokkal jobb lenne, ha az utóbbi lenne elmondható - fejtette ki a meglátását az EU-s pályázati rendszer finanszírozási kérdéseit taglaló, a Világgazdaság konferenciáján tartott előadásában Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója többek mellett megjegyezte: elgondolkodtató, hogy miközben a magyar GDP-hez való hozzájárulásban a szolgáltató szektor szerepe mintegy kétharmados, aközben az új EU-s pályázati ciklus lényegében kizárja az ilyen jellegű cégeket a pályázatokból. Ez pedig a kkv-k számára rendelkezésre álló források lehívását nehezítheti, és arra is felhívta a figyelmet, hogy 2020 után már nem számíthat vissza nem térítendő EU-forrásokra az ország.
Még az eddig jelzett, bőven új rekordnak számító összegnél is több uniós támogatást tervez idén kifizetni a kormány a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus keretére, sőt olyan magas kifizetési célt határozott meg, ami a Portfolio kalkulációi szerint akár még a 3 százalékos uniós költségvetési deficitplanfohoz is közeli hiányt okozhat. A rendkívül magas kifizetési cél másik kellemetlen következménye az lehet, hogy "hiába" dolgozik egész évben megfeszített ütemben a közszféra adott köre, végül nem lesz jogosult a minap beígért 4-8 havi plusz bónuszra. Egy másik friss kormányhatározat abba az irányba mutat, hogy akár százmilliárdos volumenben is felmondhat korábban kötött uniós támogatási szerződéseket a kormány azért, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó összes EU-pénzt biztosan le tudjuk hívni.
Több mint félmilliárd forint értékben kezdődnek napenergiát hasznosító projektek Tolna megye tizenkét településén százszázalékos európai uniós támogatással, a fejlesztések során javarészt önkormányzati intézmények épületein helyeznek el napelemeket.
Január végi határidővel azt a feladatot kapta Orbán Viktor kormányfőtől az uniós források felhasználásában leginkább érintett négy minisztérium vezetője, hogy készítsék el a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret idei évi munkatervéhez elengedhetetlenül szükséges részletes kifizetési terveket.
2014 utolsó hónapjában extrém fokozatba kapcsolt a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer, hiszen egyetlen hónap alatt 297 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a pályázóknak, így az egész éves kifizetés 1842 milliárdos összeggel új rekordot döntött - derül ki a Portfolio havi gyakoriságú vizsgálatából. Részletesebben megnézve a kifizetési adatokat, azt is látjuk, hogy a decemberi nagyon felpörgetett kifizetések mögött elsősorban nagy közlekedési és energetikai fejlesztési projektek állnak. Közben a legfrissebb jegybanki fizetési mérleg statisztika azt is jelzi, hogy az utófinanszírozással működő brüsszeli kifizetések is meglódultak az év végéhez közeledve.
A magyar állam 1732 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki az idén december 18-ig a pályázóknak, ez az összeg már most meghaladja a tavaly elért 1708 milliárd forintos kifizetési rekordot - ismertette Vitályos Eszter Zsuzsanna, a miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Több szempontból is mi vagyunk az egyik legnagyobb haszonélvezői a 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési ciklusnak, amelyből a szabályok szerint még jövőre is érkezik Magyarországra támogatás. Amennyiben viszont kicsit mélyebben megnézzük, hogy miért is tudott 2013 során az EU-csúcsot elérni Magyarország az uniós források lehívásában, a szomorú igazság is elénk tárul.
Az nem egy minden áron elérendő kifizetési célszám, ami a februári kormányrendeletben benne van (2002 milliárd forint), így ha "csak" 1700 milliárd forint körül teljesül az összes idei uniós támogatáskifizetés, már akkor is elkerüli a kormány az idei forrásvesztést és nagymértékben csökkenti a jövő évi forrásvesztés kockázatát is - tudta meg a Portfolio egy az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrástól. Tájékoztatása szerint ha tehát az idei utolsó két hónapban felpörög a kifizetési tempó, de elmarad a tavalyi év végi nagy hajrától, már akkor sem kell aggódni. Csepreghy Nándor keddi szavai valóban ugyanezt a viszonylagos nyugodtságot tükrözték, igaz a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak adott rövid interjúban azt is érzékeltette: megfeszített munka vár mind a minisztériumokra, mind a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre, hogy centre pontosan "be tudjuk lőni" a Magyarországnak járó összes uniós forrás teljes lehívását jövő év végéig. A helyettes államtitkár szavai szerint nem érzékelnek politikai nyomásgyakorlást Brüsszel felől az uniós támogatások kifizetésében és éppen kedden érkezett meg egy 32 milliárd forintos kifizetés az Európai Bizottságtól.
A közös uniós költségvetés, így az EU-támogatások kifizetési rendszerének súlyos zavaraira figyelmeztetett az Európai Bizottság költségvetési biztosa, amelynek egyik jele, hogy hatalmasra, 26 milliárd euróra duzzadt Bizottság kifizetési hátraléka - kongatta meg a vészharangokat a BruxInfónak és két másik európai lapnak nyilatkozva Jacek Dominik költségvetési biztos.
Az Európai Bizottsággal múlt pénteken megkötött Partnerségi Megállapodás összesen 34,5 milliárd eurónyi fejlesztésről szól - jelentette ki tegnap reggeli interjújában Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az összeg első ránézésre meglepően nagynak tűnt, hiszen a pénteki brüsszeli közleményből csaknem a paksi beruházás összegével, mintegy 9 milliárd euróval kisebb összeg derült ki. Utánakérdeztünk a Miniszterelnökségen a pontos számoknak, és kiderült, hogy valóban a nagyobb szám a helyes, ha a mezőgazdaságnak járó közvetlen támogatásokat is beleértjük az összes támogatásba. A tárcától kapott számok egyébként jól megvilágítják annak hátterét is, hogy a sajtóban megjelent friss hírek alapján miért lehet feszültség Lázár János és Tarlós István főpolgármester között.
Az Európai Unió támogatásával mintegy 5 milliárd forintból fejlesztik a hulladékgyűjtési és -hasznosítási rendszert a Homokhátságon, a környezetvédelmi beruházás Csongrád, Bács-Kiskun és Baranya megye 82 településén 300 ezer embert érint - közölte Gyovai Gáspár, a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elnöke hétfőn Felgyőn.
Közzétette az EU támogatási rendszerrel kapcsolatos Irányító Hatóságok által elfogadott, kezességvállalást nyújtó garanciaszervezetek listájának hatályos verzióját ma a Miniszterelnökség pályázati közleményeket tartalmazó oldala.
